Natondé Ake
|
Natondé Ake | |
|---|---|
| Azɔ tɔn | |
| Sɔmisɔmi nukɔntɔn : | 2019 |
| Ɖɛmɛnugun : | Tantɔngɔɔ (8è) |
| Gbɛ tɔn | |
| Azán é gbé é ji ɖé é : | 02 zofinkplɔsun 1970 |
| Fǐ é ji ɖé é : | Kɔvɛ |
| To é mɛ nu wɛ nǐ é : | Benɛɛto |
| Toxoɖɔgbɛ tɔn : | Union Progressiste (UP) |
Natondé Ake ɔ, nyi ɖɛmɛnu ɖo ɖɛmɛnugun tantɔngɔɔ ɖɛmɛnugbasá Benɛɛto tɔn mɛ.
Toxoɖɔgbɛ tɔn
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Toxoɖɔgbɛ Union Progressiste (UP) tɔn sin asya glɔ wɛ é sɔ'ɛ ɖɛmɛnu ɖé.
Gbɛ tɔn
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Natondé Aké ɔ, é ji i ɖo azǎn 02 gɔ ɔ Zofinkplɔnsun xwè 1970 tɔn mɛ ɖo Kɔvɛ amɔ tokpɔn Sokan mɛ tɔn nù wɛ n'î. É dá asi bo ɖo vǐ atɔn. Natondé Aké ɔ wɛ nyi mɛ é xwè azà do azɔmɛxwé kplɔnyiji alavɔ gbɛtɔ kpaa tɔn ee e nɔ ylɔ ɖɔ "HECM" ɔ kpodo xoɖɔnutose éè e nɔ ylɔ ɖɔ Tonase tɔn kpan nu.Tɔ́ tɔn nɔ nyi Amagninou Aké é ka ko nyi matiintɔ.
Nukplɔnkplɔn tɔn
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Natondé Aké ɔ ɖo kunnuɖewema "Bac C" tɔn ɖo xwè 1988 tɔn mɛ bo lɛ ɖo "Bac G2" tɔn ɖo xwè 1991 tɔn mɛ. É wa dlɛn nukplɔnkplɔn tɔn d'enu ɖo azɔmɛxwé kplɔnyiji alavɔ Agbomɛ Kanɖofi tɔn ɖo nukplɔntɛn "FASEG" tɔn kaka bo wa ɖo kunnuɖewema ě e nɔ ylɔ ɖɔ "DEA" e [1].
Tozɔwiwa tɔn
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Natonɖé Aké ɔ, nyi toxoɖɔtɔ, gańhɔnyitɔ xóxó bo lɛ nyi ɖɛmɛnu ɖo ɖɛmɛnugbasa. Nunywɛ ě é ɖó ɔ dagba é ká ɖo mɔ có é zin alɔ do akɔn bo ɖɔ é mì ná fun ahwan xa hwesivɔ azɔn. É tɛ wu é ka sɔ gbeta kɛn mɔwunkɔ? Mɛɖaxó Natondé Aké sɔ gbeta kɛn mɔwunkɔ ɖo é mɔ ɖɔ lanmɛ na nɔ ganji ɔ kan mɛ bǐ. È ɖɔ mi na fun ahwan xá hwesivɔ azɔn kaka bɔ cobo nu mi na jɛ xwè 2030 tɔn mɛ ɔ hwesivɔ azɔn na vɔ bǐ gbidigbidi. Ɖo ahwanfunfun nɛ mɛ ɔ "Speak Up Africa" ɖo wuntun i bo do ajɔ̀ ɛ.[2].