Kémi Seba

Bɛ̌ sín Wikipedya
Kémi Séba

Kémi Séba, e sín nyikɔ jɔ tɔn nyí Stellio Gilles Robert Capo Chichi, ɔ nyi Mɛwi-ɖ'acɛ-xu-mɛ-bi kpodo Aflika-na-jɛ-éɖésunɔsi kanxotɔ. É jì é ɖò azǎn 9ɔ́ mɛ̀ xwè 1981ɔ́ mɛ̀ ɖò yovo toxo Strasbourg tɔn mɛ.

Ɖò nukɔnmɛ ɔ́, ée é nyí mɛ e nɔ ɖɔ Francophone ɖò Nation of Islam é ɔ́, Kémi Séba nyí mɛ e ɖó tutoblonunu ɖé lɛ́ɛ, ɖi  ⁇  Tribu Ka  ⁇ , ée è nɔ ylɔ́ ɖɔ Black People's Organisation (Nation d'Islam) é, bɔ è w'ɛ́ ɖó mɛ̀ nú mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ é, ée è w'ɛ́ ɖó mɛ̀ nú mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ é, kpódó Movement des damnés de l'impérialisme (Mouvement des damnés de l'impérialisme), ée è nɔ ylɔ́ ɖɔ Black People's Organisation (Nation d'Islam) é.

È nɔ ylɔ́ ɛ ɖɔ mɛ e nɔ jɛhun dó mɛ̀ ce lɛ́ɛ jí é ɖé, bo nɔ lɛ́ ylɔ́ ɛ ɖɔ mɛ e nɔ jɛhun dó akɔta mɛ̀ lɛ́ɛ jí é ɖé.

É wá yì Sénégal ɖò February 2011 bo kpó ɖò toxóɖiɖɔ sín azɔ̌ lɛ́ɛ wa wɛ, ɖò nukɔnmɛ̀ ɔ́, é nyí toxóɖiɖɔtɔ́ ɖò 2sTV jí. azɔ̌ yɔyɔ́ élɔ́ zɔ́n bɔ è lɛ́ yí wǎn n'i ɖò Aflika e nɔ dó Fransegbe é mɛ.

É ɖò ahwan fun xá France tɔn lɛ́ɛ wɛ sín xwè 2017 mɛ̀, bo ɖò NGO tɔn Urgences panafricanistes nukɔn. É nɔ́ ɖɔ xó dó CFA kpo akwɛ́ e tò e nɔ zán akwɛ́ énɛ́ lɛ́ɛ nɔ́ zán é kpo jí, gbɔn nǔɖɔɖókpɔ́ kpinkplɔn lɛ́ɛ gblamɛ ɖò tò e nɔ dó Fransegbe ɖò Afríka lɛ́ɛ bǐ mɛ. Ðò xwè ɖokpo ɔ mɛ ɔ, è nya i sín Senegali bo wá Benin.

Gbɛ tɔn[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]

É jɛ toxóɖɔgbɛ́ mɛ̀ ɖò 1999, hwenu e é jɛ̀ mɛ̀ nú Nation of Islam hwenu e é ɖò Los Angeles é. Hwenu e é lɛ́ kɔ wá Paris é ɔ, é kpó ɖò azɔ̌ tɔn lɛ́ɛ kplɔ́n wɛ ɖò France tɔn tɔn ɔ mɛ nú xwè ɖokpo kpo ayizɛ́n kpo ɖò Karim D. Muhammad, mɛ e nɔte nú Nation of Islam ɖò Paris[1]. Ðò hwe enɛ ɔ nu ɔ, é jɛ gǎndido tɔn lɛ, nǔkplɔnmɛ tɔn lɛ, linlin tɔn lɛ jí[1] bɔ taji ɔ, é jɛ nǔwukpikpé tɔn lɛ jí ɖɔ xóɖɔtɔ́ ɖɔhun[2],[3].

É nɔ́ xwedó nǔ e è nɔ kplɔ́n mɛ ɖò tutoblonunu ɔ́ mɛ lɛ́ɛ é, bó nɔ́ dó wusyɛn lanmɛ nú gbɛtɔ́ kléwún lɛ́ɛ, bɔ Elijah Muhammad, mɛ e nɔ xlɛ́ ali togun Islám tɔn é ɖɔ ɖɔ è ɖó ná klán mɛ kléwún lɛ́ɛ kpo mɛ wěwé lɛ́ɛ kpo ɖó vo. (Séba ylɔ́ mɛ kléwún lɛ́ɛ ɖɔ leucodermes) Mɛ kléwún lɛ́ɛ sín kúnkan lɛ́ɛ wɛ nyí mɛ kléwún lɛ́ɛ, bɔ é ɖɔ ɖɔ mɛ gègě lɛ́ kpo ɖò mɛ kléwún lɛ́ɛ gbɛ́ wɛ.

Hwenu e é ɖò ayi ɖó Ejípu xóxó ɔ́ jí wɛ é ɔ, é jɛ zɔ nú Nation of Islam bo jó é dó ɖò 2001[10].

É lɛ́ wá nyí mɛ̀ nú Nation of Islam ɖò 2010 cóbó lɛ́ wá jó è dó ɖò 2013[1].

Akpá Kémít tɔn

E yì Ejípu ɖò xwè 2000 lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́, é gbɛ́ Islám kpo sinsɛn Ablaham tɔn lɛ́ɛ kpo bo yí gbe nú Kémisizm[11],[12].

É nɔ́ dó panfrikanisma kpódó kémitisma kpán, bó ɖò mɛ e nɔ́ ɖó xóɖɔɖ'ayǐ nú gbɛ̀ ɔ́ lɛ́ɛ mɛ. É ɖò mɛ e nɔ́ ɖó xóɖɔɖ'ayǐ nú gbɛ̀ ɔ́ lɛ́ɛ mɛ. É wá jó é dó, ɖó é mɔ ɖɔ é nɔ́ yí gbè nú gbɛtɔ́ kútú lɛ́ɛ sín sinsɛn lɛ́ɛ bǐ, bó nɔ́ gbɛ́ ɖɔ è ní yí gbè nú kútú lɛ́ɛ sín sinsɛn lɛ́ɛ bǐ. É lɛ́ wá yí nyikɔ e è nɔ ylɔ́ ɛ ɖɔ  ⁇  Kémi Séba  ⁇  é dó é ɖésúnɔ wu ɖò 2002 mɛ[1],[10], è wlan nyikɔ énɛ́ dó Fransé gbè mɛ bɔ è nɔ ylɔ́ ɖɔ  ⁇  Étoile Noire  ⁇ .

Ðò Decembre 2004 mɛ ɔ, é mɛ̀ nùɖé lɛ́ɛ ɖè sín Kémite lɛ́ɛ sín ali jí, bɔ è nɔ ylɔ̀ yě ɖɔ Ka Tribe, bɔ ye nɔ ylɔ́ ɖɔ Ka Tribe, bɔ ye nɔ ylɔ́ ɖɔ Ka Tribe.

Nu e e kɛ ɖo xoɖiɖɔ tɔn lɛ wu e[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]

Xo tɔn e ɖo hwɛ nukɔn e[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]

Susu e xɔ ni lɛ e[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]