Yawa Djigbodi Tségan
|
Yawa Djigbodi Tségan | |
|---|---|
| Gbɛ tɔn | |
| Azɔ é nɔ wa é : | toxóɖɔtɔ́ Togo tɔn |
| Azan é gbé é ji ɖé é : | 5 avuvɔsùn 1971 |
| Fǐ é ji ɖé é : | Kpélé-Agavé |
Chantal Yawa Djigbodi Tségan ɔ, e ji ɖò azǎn atɔ́ngɔ́ ɔ Kɔnyásun 1971 tɔn gbè ɖò Kpélé-Agavé, é nyí toxóɖɔtɔ́ Togo tɔn ɖé, é nyí tokwɛyitɔ́ xóxó ɖé bo lɛ́ nyí nyɔnu nukɔntɔn e nyí gǎn nú Akɔjijɛ To ɔ tɔn sín azǎn 23gɔ́ ɔ Kɔnyásun 2019 tɔn jɛ azǎn 14gɔ́ ɔ Kɔnyásun 2024 tɔn gbè é, é nyí Kɔmisá Général OTR24, OTR25.
Gbɛ tɔn
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Chantal Yawa Djigbodi Tsegan è jì i ɖò azǎn atɔ́ɔ́ngɔ́ ɔ Kɔnyásun 1971 tɔn gbè ɖò Kpélé-Agavé. É yí kúnnuɖewema ɖaxó ɖé ɖò sɛ́n ajɔ̌wiwa tɔn mɛ ɖò Wemaxɔmɛ Ðaxó Lomé tɔn ɖò Togo. Enɛ gudo ɔ, é byɔ wemaxɔmɛ ɖaxó e nɔ kplɔ́n nǔ dó takwɛ wu é (ENI) ɖò Clermont-Ferrand ɖò France, bo yí kúnnuɖewema ɖé bo nyí takwɛ gbéjé kpɔ́ntɔ́.
Azɔwiwa tɔn kpan
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]- Gǎn e nɔ kpé nukún dó azɔ̌xɔsa e nɔ kpé nukún dó mɔ̌to lɛ wu é wu é;
- Gǎn e nɔ kpé nukún dó nǔ lɛ wu é, tutoblonunu ɔ kpo azɔ̌ e nɔ d’alɔ mɛ lɛ é kpo wu ɖò Azɔ̌xɔsa Ðaxó Takwɛ Tɔn (DGI) mɛ;
- Gǎn e nɔ kpé nukún dó azɔ̌xwé kpɛví kpɛví lɛ kpo ee ɖò tɛntin lɛ é kpo wu ɖò DGI;
- Gǎn e nɔ kpé nukún dó nǔ e è nɔ xò kplé lɛ é wu ɖò Azɔ̌xɔsa Azɔ̌xwé Ðaxó lɛ Tɔn (DGE) é;
- Mɛ e nɔ gbéjé nǔ kpɔ́n ɖò DGE sín Azɔ̌xɔsa E Nɔ Kpé Nukún Dó Nǔ Wu É.
Toxóɖiɖɔzɔ́
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Ðò xwe 2013 mɛ ɔ, è sɔ́ ɛ dó ɖó toxóɖɔgbɛta nú toxóɖɔgbɛta atɔngɔ́ Kloto-Kpélé tɔn, bo huzu Quaestor Nukɔntɔn Akɔjijɛ To ɔ tɔn nú hwenu e sɛ́nzɔ́watɔ́ lɛ na nɔ ayǐ é. È lɛ́vɔ sɔ́ ɛ ɖó tɛn enɛ mɛ azɔn wegɔ ɔ ɖò Woosun 2018 tɔn mɛ.
Ðò azǎn 23gɔ́ ɔ Kɔnyásun 2019 tɔn gbè ɔ, è sɔ́ Tségan b’ɛ nyí gǎn nú togun Togo tɔn, bo huzu nyɔnu nukɔntɔn e nyí gǎn nú togun ɔ ɖò hwenuxó tɔn mɛ é[1],[2] Hwenu e é nyí gǎn nú toxóɖɔgbɛta ɔ é fó ɖò azǎn 14gɔ́ ɔ Kɔnyásun 2024 tɔn gbè.
É jɛ acɛkpikpa ɔ jí ɖò azǎn 21gɔ́ ɔ avuvɔsùn 2024 tɔn gbè, ɖò acɛkpikpa ɔ sín nǔwiwa ɖé gudo xá mɛ e jɛ nukɔn n’i é, Sevon-Tépé Kodjo Adédzé.
Yawa Djigbodi Tségan wɛ è sɔ́ gǎn ɖò tokpɔngán Kpélé 2 tɔn mɛ ɖò tokpɔngán sín toxóɖɔgbɛ́ e è bló ɖò azǎn 15gɔ́ ɔ Kɔnyásun 2025 tɔn gbè é mɛ, ɖó é nyí mɛ e ɖò toxóɖɔgbɛta Union pour la République (UNIR) tɔn mɛ é.
Ðò azǎn 24gɔ́ ɔ Kɔnyásun 2025 tɔn gbè ɔ, Yawa Tségan yí tɛnmɛ e nyí Kɔmisá Général nú Acɛkpikpa Togo Tɔn E Nɔ Kpé Nukún Dó Akwɛzinzan Wu É (OTR) é ɖò sɛ́n linu, bo ɖyɔ Philippe Kokou Tchodiè, ee ko ɖò tɛn enɛ mɛ sín zofinkplɔ́sùn 2019[3].