Jomo Kenyatta
Jomo Kenyatta è e nɔ nyi Kamau wa Ngengi, bɔ é lɛ yɛhwesin bo huzu John Peter Kamau cobɔ è wá ylɔ ɛ ɖɔ Johnstone Kamau bo tuùn i sín 1938 ɖɔ Jomo Kenyatta ɔ, è jì i ɖò azǎn 20ɔ kɔnyásun xwe 1894 tɔn gbè ɖò Gatundu bo kú ɖò azǎn 22ɔ avuvɔsun xwe 1978 tɔn gbè ɖò Mombasa, é nyí toxóɖɔtɔ́ Kenya tɔn ɖé bo gosin Kikuyu.
To na jɛ éɖesi sín ahwanfuntɔ́ ɖé wɛ, bɔ è wlí i dó gankpá mɛ sín xwè 1952 yi jɛ 1961. É wa huzu ganhɔnyitɔ nukɔntɔn sín xwè 1963 yi jɛ 1964 lo cobo wá nyi togán sín xwè 1964 jɛ 1978.
Gbɛ tɔ̀n
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]È jì Kamau wa Ngengi ɖò azǎn 20ɔ kɔnyásun xwe 1894 tɔn gbè ɖò hɛnnu Kikuyu tɔn ɖé mɛ ɖò gletoxo Ngenda tɔn mɛ ɖò Gatundu, ɖò Kenya sín acɛkpikpa Angleterre tɔn e ɖò hwetɔnwaji Afrika tɔn é mɛ. Ee mɛjitɔ́ tɔn lɛ kú gudo é ɔ, nylɔ tɔn kpo tɔ́gbó tɔn kpo wɛ hɛn ɛ, bɔ mɛsɛ́dó klisanwun lɛ tɔn Ecosse tɔn mɛ lɛ é lɛ yɛhwesin n'ĩ, bɔ ye huzu klisanwun ɖò 1914 bo sun nyǐ i ɖɔ John Peter Kamau, bɔ é wá ɖyɔ nyikɔ enɛ dó Johnstone Kamau.
To na jɛ éɖěsi kanxotɔ
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Ðò xwè 1924 mɛ ɔ, Johnstone Kamau bɛ́ toxóɖiɖɔzɔ́ ɖé gbɔn Kikuyu sín gbɛ̌ta ɖaxó (KCA) mɛ byɔbyɔ gblamɛ, bɔ ɖò xwè 1928 mɛ ɔ, é bɛ́ azɔ̌ tɔn ɖo xójlawema Muigwithania e nɔ tɔ́n ayihɔngbe ayihɔngbe é mɛ. Ðò 1929 ɔ, KCA sɛ́ ɛ dó Londres bonu é na jɛhun dó Kikuyu lɛ sín ayikúngban jí. Gbɛ̌ta buninɔ kplɔnyiji'alavɔ hweyixɔwaji Afrika tɔn lɛ yi i, bɔ gbɛ̌ta enɛ ɔ Marcus Garvey wɛ dowa. Ě yí jonɔ tɔn. Isher Dass, mɛ e nɔ fun ahwan xá acɛkpikpa yovo tɔn bo gosin Indeto mɛ é ɖé wɛ xwedó è, bɔ é bló bɔ é ɖó kancica xá kplekplemɛ gbɛ ahwanfun xá yovo ganɖunumɛ kpo kplekplemɛ gbɛ 'Communiste' Grande-Bretagne tɔn kpo. È ɖè nu è é wlan ɖò xójlawema communiste tɔn Sunday Worker mɛ do gufunfɔn mɛwi lɛ tɔn ji lɛ tɔ́n.