Abdourahamane Soli
|
Abdourahamane Soli | |
|---|---|
| Gbɛ tɔn | |
| Azɔ é nɔ wa é : | Toxóɖɔtɔ́ |
| Azan é gbé é ji ɖé é : | 1938 |
| Fǐ é ji ɖé é : | Tahoua |
| Azan é gbé é ku é : | 18 février 2016 |
| Fǐ é é ku ɖé é : | Niamey |
Abdourahamane Soli, e ji ɖo xwe 1938 ɖo Tahoua bo ku ɖo azan 18 sun wegɔ ɔ xwe 2016 tɔn mɛ ɖo Niamey ɔ, hwɛɖɔtɔ, kpodo toxóɖɔtɔ Niger tɔn kpo wɛ. É nɔ tɛn ɖaxó ɖaxó lɛ mɛ ɖò hwɛɖiɖɔ Niger tɔn mɛ, ɖò taji ɔ, é nyí ganhɔnnyitò Hwɛjijɔ ton, bɔ enɛ gudo ɔ, é nyí Hwɛɖɔtɔ́ ɖaxó ɖò Hwɛɖɔxɔsa Ðaxó ɔ.
Gbɛ tɔn
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Abdourahamane Soli fó wemaxɔmɛ nukɔntɔn tɔn ɖò Tahoua, enɛ gudo ɔ, é yì wemaxɔmɛ linsinmɛ tɔn ɖò Niamey kpo Xɔgbonu kpo, bo yí wemaxɔmɛ ɖaxó tɔn ɖò finɛ. Enɛ gudo ɔ, é wà ahwanzɔ́ tɔn ɖò ahwankpá Flansé tɔn mɛ ɖò Glexwé[1].
Ðò xwè 1958 kpo 1962 kpo vlamɛ ɔ, é kplɔ́n sɛ́n mɛɖesunɔ tɔn ɖò Wemaxɔmɛ Ðaxó Dakar tɔn, bo yí kúnnuɖewema ɖaxó ɖé ɖò finɛ. Enɛ gudo ɔ, é kplɔ́n hwɛɖiɖɔ ɖò Centre national des études judiciaires ɖò Bordeaux.
Azɔ̀
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Soli byɔ azɔ̌xɔsa Nigéria tɔn mɛ, bo kplɔ́n nǔ dó hwɛɖiɖɔ wu tawun. É ɖò mɔ̌ có, é kpó ɖò azɔ̌ wà wɛ ɖò gbɛzán mɛ lɛ tɔn mɛ, bo nɔ ɖɔ xó ɖò kpléɖókpɔ́ lɛ jí hwɛhwɛ, lobo nɔ lɛ́ d’alɔ ɖò xóɖiɖɔ mɛ lɛ tɔn mɛ.
Ðò xwè 1987 mɛ ɔ, è sɔ́ ɛ gǎnhɔnyitɔ́ hwɛɖiɖɔ tɔn ɖò togán Ali Saïbou sín acɛ glɔ́. É wá huzu Hwɛɖɔtɔ́ Ðaxó ɖò Hwɛɖɔxɔsa Ðaxó ɔ.
È tuùn i tawun ɖó azɔ̌ e é wà ɖò xóɖɔɖókpɔ́ sɛ́n ɖaxó ɔ tɔn e lɛlɛ̌ dó sɛ́nzɔ́watɔ́ lɛ sín sɔmisɔmi 1995 tɔn lɛ é wu, bɔ ɖò hwenɛnu ɔ, é klán gbè xá hwɛɖɔtɔ́ Flansé tɔn Jacques Vergès.
Ee Soli yi gbɔjɛ tɔn mɛ ɖò 1998 gudo é ɔ, é kpó ɖò xó ɖɔ wɛ ɖò agbawungba dó toxóɖiɖɔ kpo sɛ́n kpo sín xó lɛ jí. Ðò xwè 2009 mɛ ɔ, é gbɛ́ ɖɔ togán Mamadou Tandja ni tɛ́n kpɔ́n bo na bló bɔ acɛkpikpa tɔn na gɔ́ngɔ́n hú dogbó e sɛ́n ɔ ɖó é. Ee acɛkpikpa ɔ j’ayǐ gudo é ɔ, è sɔ́ ɛ gǎn tɛnmɛ tɛnmɛ ɖò hwɛɖɔxɔsa ɖaxó e nɔ ɖɔ xó dó sɛ́n ɖaxó ɔ jí é mɛ ɖò xwè 2010 mɛ.
Kú
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Abdourahamane Soli kú ɖò azǎn 18gɔ́ ɔ Zofinkplɔ́sùn 2016 tɔn gbè, ɖò myɔ ɖé mɛ ɖò xwé tɔn gbè ɖò Niamey[2].
Takwɛ
[wlǎn nú | wla nú ɖoɖo ɔ]Ðò 1979 ɔ, è sun nyǐ wemaxɔmɛ nukɔntɔn e ɖò Nijɛtò nú nukúntíntɔ́nnɔ lɛ kpo mɛ e ma nɔ mɔ nǔ ganji ǎ lɛ é kpo é dó kpa susu n’i.